Nem jut az ember a dinoszauruszok sorsára

Az eddigi legnagyobb kisbolygószámlálás adatai alapján jóval kevesebb veszélyes objektum van a Föld környezetében, mint ahogy eddig becsülték, így a nagy, globális pusztulással járó becsapódások esélye is kisebb lett a korábban számítottnál.

Jelentősen csökkent annak az esélye, hogy egy valóban nagy kisbolygó eltalálja el a Földet, mielőtt felkészülhetnénk a katasztrófa elhárítására - hangzott el a NASA magyar idő szerint csütörtökön este rendezett sajtótájékoztatóján. A Földet potenciálisan veszélyeztető, úgynevezett földközeli kisbolygók eddigi legalaposabb felmérése után ugyanis azt gondolják a csillagászok, hogy minden olyan testet megtaláltak már, amely körülbelül 10 kilométer átmérőjű. Ekkora kisbolygó okozta 65 millió éve, a kréta időszak végén a globális fajkihalást, amelynek során a dinoszauruszok is eltűntek az élet színpadáról.

Köszönjük minden véradónknak a részvételt a véradáson!

A véradás képeit kövesd a facebookon!

A Föld körül keringő WISE űrszonda most nyilvánosságra hozott adatai szerint a globális pusztításra képes, 1 kilométeresnél nagyobb földközeli objektumokból 981 darab létezik. A jó hír az, hogy ebből 911-et már felfedeztek, és ezek egyike sem fenyegeti a Földet a következő néhány évszázadban.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Javult a helyzet a közepes méretű, néhány száz méteres (100 és 1000 méter közötti) objektumokkal kapcsolatban is, amelyek becsapódásai regionális pusztítást okozhatnak, például eltörölhetnek egy metropoliszt a föld színéről. Ezek számát a korábbi 35 000 helyett most 19 500-ra teszik. Mindezek alapján csökkent egy igazán komoly becsapódás esélye a Földön, ugyanakkor a közepes méretű testeknek eddig csak körülbelül a negyedét fedezték fel, 100 méternél kisebb testekből pedig - amelyek szintén súlyos károkat okozhatnak - akár több millió is keringhet a Föld közelében.

Rendeld előre legújabb könyvünket!

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az elmúlt években főleg földfelszíni műszerekkel azonosították a földközeli kisbolygókat, de a WISE űrszonda közreműködése látványos áttörést eredményezett a felfedezett égitestek számában. A WISE az infravörös tartományban végzi méréseit, emiatt igen alkalmas a kis, sötét testek észlelésére.

Veszélyes égitestek

A földközeli kisbolygók esetleges becsapódásaik miatt veszélyesek. Noha jelenleg egyetlen olyan égitest sem ismert, amely a jövőben eltalálja bolygónkat, a földtörténeti nyomok arra utalnak, hogy időnként akár globális kihalásokat okozó becsapódások is történhetnek. Az 1000 és 100 méter közötti égitestek nem égnek el a légkörben, hanem elérik a felszínt. Amennyiben szárazföldi területre csapódnak, néhány kilométer átmérőjű kráter hoznak létre, és Budapest méretű területen tarolják le a felszínt lökéshullámukkal és az általuk okozott tüzekkel. Ha pedig tengerbe hullnak, hatalmas szökőár támad a nyomukban, amely lényesen pusztítóbb, mint az elmúlt évek földrengései nyomát bekövetkezett katasztrófák.

Kisbolygóvadászat az infravörös tartományban

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer - széles látómezejű infravörös felderítő) űrtávcső célpontjai között eddig ismeretlen vagy igen nehezen megfigyelt égitestek: hűvös csillagok, barna törpék, apró és sötét kisbolygók, porburokba rejtőző, születőben lévő bolygórendszerek és nagy energiakibocsátású, távoli galaxisok szerepelnek. Az apró és halvány kisbolygók keresésére is ideális a műszer, mivel az ilyen égitestek a látható tartományban igen gyenge sugárzást bocsátanak ki, és csak akkor vehetők észre, ha éppen a Föld közelében tartózkodnak. Erre viszonylag ritkán kerül sok, és akkor is rövid ideig jók a megfigyelési körülmények.

A WISE 40 centiméter átmérőjű távcsöve közel félévente vizsgálja át az egész égboltot. A WISE az infravörös tartományban 3 és 25 mikrométeres hullámhosszok között végzi megfigyeléseit, közel ezerszer nagyobb érzékenységgel, mint elődje, az IRAS-űrtávcső. Ezek a hullámhosszok a Föld felszínéről a légköri sugárzáselnyelés miatt nehezen vizsgálhatók.

Forrás: origo/tudomány

Nem lesz teljes a szuperföldrész

Masaki Yoshida japán kutató legújabb modellszámításai szerint a nagyjából 250 millió év múlva kialakuló szuperkontinensben nem áll össze az összes szárazföld. Úgy tűnik, hogy a földköpeny mélyéről kiinduló két szupercsóva valószínűleg távol tartja ettől az Antarktiszt és Dél-Amerikát.

A geológusok legalább egymilliárd évre visszamenően ki tudják kalkulálni, nagyjából hogyan helyezkedtek el és mozogtak egymáshoz képest az egyes korszakokban a kontinensek. A jelenlegi mozgási sebességekből és irányokból arra is következtethetnek, milyen lesz Földünk képe a távoli jövőben. Ismert, hogy az idők során, néhány százmillió évenként az összes szárazföldet magukba foglaló szuperkontinensek állnak össze, majd bizonyos idő után feldarabolódnak és az egész Föld képe újra és újra átrendeződik.

Vámpírkodjunk együtt ma! Gyere és adj vért!

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

A geológusok és geofizikusok a Föld korai történetébe visszanyomozva a kőzetek mágnesezettségének irányaiból tudják kideríteni, hogy mikor és milyen szuperkontinensek léteztek. Mint ahogy alig ismerünk rá bolygónkra a néhány százmillió éves állapotokat mutató képek alapján, ugyanolyan felismerhetetlen lesz a Föld a távoli jövőben is.

A globális óceánnal körülvett majdani szuperkontinens nagy részében barátságtalan sivatag lesz az úr, partvidékét heves viharok ostromolják. Mivel a kontinensek elhelyezkedése nem módosítja az óceáni áramlásrendszereket, a felszínen ugyan erős áramlatok szállítják a vizet, ám a jelenleg ismert globális szállítószalag megszűnik, a mélyvizek stagnálnak és oxigénben, tápanyagokban szegények lesznek, de mindennek az ember már aligha lesz szemtanúja.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

A kőzetlemezek mozgása bizonyos ciklusokat ír le, melyek során kb. 500-700 millió évenként állnak össze. De mi váltja ki ezeket a ciklusokat, miért alakulnak ki szuperkontinensek? Erre nem tudjuk a pontos választ. Annyi bizonyos, hogy a kontinensek a hét nagy litoszféralemez (a litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik) alatt zajló köpenyfolyamatok, anyagáramlások miatt mozognak.

Rendeld előre legújabb könyvünket

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az óceáni kéreg folyamatosan keletkezik és elpusztul, a kontinentális kéreg azonban nem. Ennek az az eredménye, hogy a kontinensek akár több százmillió éven át is nagyjából megtartják az alakjukat, miközben persze partvonaluk lefutása több okból is (hegységképződések, tengerszint változásai stb.) folytonosan változik. A legutóbbi szuperkontinens, a Pangea 300 millió éve állt össze és 100 millió évvel később megkezdődött a szétszakadozása.

Kövess bennünket a facebookon is!

Nagyjából 1,1 milliárd éve létezett a Rodinia szuperkontinens, ezt megelőzően valószínűleg több is, de hogy mennyi, azt senki sem tudhatja biztosan, hiszen egyik szuperkontinens összeállása jórészt eltünteti az előzők maradékát. Voltak részleges szuperkontinensek is, pl. a déli kontinenseket magában foglaló Gondvána.

Forrás: nol.hu/tudomány

Tényleg gyorsabb a neutrínó a fénynél?

Ha a genfi CERN részecskekutató és az olasz Gran Sasso laboratórium között végezett kísérlet első eredményeit megerősítik, megdől a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.

Egy kísérlet szerint a neutrínók, ezek a csaknem zérus tömegű, semleges részecskék, a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek – érkezett a szenzációszagú, bár óvatos bejelentés a genfi CERN-ből, az európai országok egyesített részecskefizikai laboratóriumából. Ha a bejelentés igaznak bizonyul, megdől a fizika egyik alaptörvénye, Einstein relatívitás-elmélete. Minden eddigi kísérlet azonban azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter per másodperc.

Vámpírkodjunk együtt holnap! Gyere és adj vért!

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

A neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenkén több milliárd neutrínó repül át. A kísérlet során nem az emberi ujjat használták, hanem a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a Föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 730 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.)

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Sikler Ferenc, az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézet főmunkatársa szerint a kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt meg tett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 730 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést.

Gyere és játssz velünk!

Mi legújabb könyvünk címe, amelyben

Miriam úgy dönt, ezúttal senki sem állíthatja meg, és a modern orvostudományt hívja segítségül, hogy megfejtse az emberi halhatatlanság titkát.

Helyes válaszodat küldjed a kommunikacio@galaktika.hu címre.
Sorsolás: 2011. szeptember 29-én.
Nyereményed: páros belépő a BÓKAY KERT Kalandpályára

Ugyanakkor kicsit korai lenne még ebből tudományt rengető következtetéseket levonni. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez. Sikler Ferenc véleménye szerint mindenképpen érdemes megnézni, hogy a fenti mérési hibák mennyire valósak.

Kövess bennünket a facebookon is!

Forrás: nol.hu/tudomány

Bolygókutatók tiltakoznak az új űrtávcső ellen

A James Webb-űrteleszkóp (JWST) fejlesztői bizonnyal pezsgőt bontottak, amikor kiderült, hogy a szenátus illetékes albizottsága felajánlotta, garantálják a szükséges pénzt az amerikai űripar egyik legjelentősebb vállalkozásának befejezéséhez és az űrteleszkóp 2018-as indításához. Ennek örülnek a teleszkóp építői, ám a többi tudományos program munkatársait a frász kerülgeti.

A jövő biztonsága
Jövőbeni üzenetet fogott el az ITBN csapata, amelyet az idei konferencia beharangozó video trailereként mutatott be a szervezőség. 2011-ben 7. alkalommal jelentkezik az Informatikai Biztonság Napja, amelynek első előadásán izgalmas és futurisztikus meglepetéssel lepik meg a látogatókat. Ehhez kapcsolódóan Galántai Zoltán jövőkutató, Kovács Tücsi Mihály sci-fi író és Kurucz Péter piackutató fogja elemezni a közeli és távoli jövő IT biztonsági témakörét és a megdöbbentő látottakat. Az ITBN vendége lesz Csányi Vilmos világhírű etológus, aki a biztonság legnehezebben kezelhető eleméről, az emberről fog előadásában kitérni. Újdonság, hogy az ITBN szakmai platform kezdeményezésére létrejött KIBEV (Önkéntes Kibervédelmi Összefogás) is kitelepül az eseményre. Közel 2000 embert várnak a szervezők Szeptember 27-28-án a 7. ITBN Konferencián.

Attól tartanak ugyanis, hogy a behemót teleszkópra szánt pénzt az ő költségvetésükből nyúlják le. Szeptember elején tizenhét bolygókutató nyílt levélben tiltakozott a döntés ellen, mert ezzel a lépéssel veszélyeztetve érzik saját programjukat.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

A Hubble-űrteleszkóp utódjának szánt Webb-űrteleszkópnak az eredeti forgatókönyvek szerint már régen az űrben kellene keringenie, ehelyett valamelyik hangárban építgetik. A NASA az első verzió szerint 2001-ben szerette volna fellőni az egymilliárdos összegre taksált műszert, ehelyett az űrteleszkóp máig nem készült el, ellenben a végső ára a 8,7 milliárd dollárhoz közelít. A Fehér Ház jövőre 374 millió dollárt szánt volna az építésre, a szenátus azonban 870 millió dollárt szavazott meg a Webbre.

Vámpírkodjunk együtt, gyere és adj vért!

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei már a Hubble-űrteleszkóp pályára állítását megelőzően, 1989-ben felvetették, milyen új űrtávcsőre lesz szükség a Hubble leállását követően. A NASA egy új generációs űrtávcsövet álmodott meg, amely az ezredforduló utáni években indulhat. Az eredetileg tíz méter átmérőjű főtükörrel megtervezett, elsősorban az infravörös tartományban mérő NGST (Next Generation Space Telescope) építésének ütemterve azonban folyamatosan módosult.

A kilencvenes évek közepén már 2007-es indítást valószínűsítettek, ám a költségek tovább nőttek. A programba nemzetközi partnereket vontak be (az európai és a kanadai űrügynökséget), továbbá az űrtávcső tükörátmérőjét hat és fél méteresre csökkentették. Az űrtávcső 2002-re nevet is kapott: a NASA korábbi igazgatójáról James Webb-űrteleszkópnak nevezték el.

Az indítást ekkor már 2013-ra valószínűsítették. Az eredeti koncepcióban szereplő egymilliárd dolláros költségigény időközben négy és fél, majd hamarosan ötmilliárd dollárra ugrott. Tavaly már 6,5 milliárdos költségről és 2015-ös indításról beszéltek, ebből lett mára 8,7 milliárd dollár és 2018-as start.

A bődületes költségnövekedést azzal magyarázzák, hogy a világűrben kipróbálatlan technológiát kell alkalmazni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a nagy tükörátmérő miatt a felbocsátás a mai hordozórakétákkal nem oldható meg, mivel a hordozórakéták átmérője miatt egyszerűen nem fért volna el a távcső a rakétában. Ezért a tükör 18 darab, hatszög alakú részből áll, melyeket a végleges pálya elérése után illesztenek össze.

Kövess bennünket a facebookon is!

Ilyen távcsövet a NASA még soha nem épített. Az űrtávcsövet a Földtől mintegy másfél millió kilométerre található, égi mechanikailag stabil egyik úgynevezett Lagrange-pont körül állítanák pályára. Bár ebben a régióban már keringenek űrtávcsövek, azok messze nem olyan bonyolult szerkezetűek, mint a JWST. Mondjuk nem is kerültek annyiba.

Forrás: nol.hu/tudomány

Hatalmas szökőár söpört végig a Nap felszínén

Közel egymillió kilométert tett meg óránként az a hatalmas hullám, amely egy szökőárhoz hasonlóan terjedt csillagunkon. Egy napfoltnál bekövetkezett robbanás indította a jelenséget, amely néhány perc alatt megkerülte az egész Napot.

Bolygónkon a világtengerben a szökőárak - avagy cunamik - olyan hirtelen energiafelszabadulás nyomán támadnak, mint a földrengések vagy ritkábban a nagy becsapódások. Hasonló jelenség a Napon is bekövetkezhet, noha ott nem folyékony, hanem gáz halmazállapotú a hullámot továbbító anyag. A csillagunk felszínét alkotó fotoszféra felett lévő kromoszféra nevű gázrétegben terjedő hullámok eddig leglátványosabb példáját örökítették meg az alábbi felvételsorozaton.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Az Új Mexikóban lévő OSPAN nevű távcsővel a hidrogén alfa tartományában rögzítették a képeket, amelyeken a lökéshullám hatására összesűrűsödött anyag felforrósodott, és a sugárzása felerősödött. A hullám több mint egymillió kilométer/óra sebességgel haladt, és néhány perc alatt megkerülte a Napot.

Vámpírkodjunk együtt, gyere és adj vért!

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 beteg emberen való segítséget jelent.

A Moreton-hullámnak nevezett jelenséget már több alkalommal is megfigyelték csillagunkon. A folyamat a Nap felszíne feletti, kromoszféra nevű, 10 ezer kilométer vastag forró gázrétegben zajlik le, amelyben felfelé haladva az alján jellemző 4300 kelvinről közel 10 ezer kelvinre növekszik a hőmérséklet. A kromoszféra felett a még ritkább, de közel millió fokos korona található, amelyben szintén sikerült már korábban ehhez hasonló lökéshullámot megfigyelni.

Kövess bennünket a facebookon is!



Forrás: origo/tudomány

Vámpírkodjunk együtt, gyere és adj vért!

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 beteg emberen való segítséget jelent. Tudtad, hogy a teljes vérből háromféle készítményt állítanak elő (vörösvérsejt, vérlemezke (trombocyta), plazma)

Ami feltétlenül kell hozzá:

- egészségesnek kell lenni! Semmi nátha, torokkaparás, egyebek…

- minimum: 50 kg testsúly

- személyi igazolvány (vagy jogosítvány, vagy útlevél) TAJ kártya, lakcímkártya kötelező (regisztrált donornál TAJ másolat is megfelel)

- előtte étkezni kell, és sok folyadékot fogyasztani – a levett vérmennyiség 450 ml, ez testünk számára tartalék, fontos, hogy a folyadékfogyasztás bőséges legyen, így nem lehet probléma

Ha vért adsz, megajándékozunk egy Galaktika magazinnal és kapsz egy vásárlási kupont is, amellyel kedvezményes megvásárolhatod legújabb könyvünket az ÉHSÉG-et. Beválthatod a bookeren és a galaktikabolton, illetve személyes a szerkesztőségünkben (1024 Budapest, Fény utca 2. )